London olvasatai

Migráció és városi létforma a kortárs irodalom és film tükrében

Facebook-oldal:

2014.01.05. 17:41 Györke Ágnes

Kreatív városok

Charles Landry neve talán ma már sokak számára ismerősen cseng, hiszen A kreatív város című könyve, amely 2000-ben jelent meg angol nyelven, valódi sláger lett. Nagyon befogadóbarát és gyakorlatias írásról van szó, amelyben számomra az a legérdekesebb, hogy új megvilágításba helyezi a kreativitás fogalmát: míg a posztmodern elméletek lényegében leszámoltak ezzel a terminussal az utóbbi évtizedekben, és helyette a létrehozás, a termelés (production) fogalmát részesítették előnyben, Landry könyvének a középpontjában a kreatív alkotás áll. (Hasonlóan Richard Florida elméletéhez, akitől a "kreatív osztály" kifejezés származik.)  

Persze nem a romantikus esztétika fogalomrendszeréről van szó, vagyis nem arról az elképzelésről, amelyet a posztmodern megkérdőjelezett. Landry szerint az urbánus kreativitás a gazdasági fejlődés motorja is: nem a semmiből világot alkotó zseni sajátja, hanem egy nagyon tudatos stratégia része. Nyilván könnyebb elképzelnünk, hogy hogyan alkot egy kreatív individuum, mint azt, hogy miként válhat kreatívvá egy település, hiszen igen sok tényezője van a folyamatnak. Landry a nyitott attitűd mellett olyan szempontokat említ, mint például a gyakorlatias és az elméleti szemlélet ötvözése, a koncentrálás képességének kombinálása a laterális gondolkodással, illetve a részletek és az átfogó kép együttes észlelése és tanulmányozása. Mivel ezek a jegyek egy individuumban igen ritkán vannak meg, a kreativitás feltétele az egymást kiegészítő (vagyis különböző módon gondolkodó) egyének együttműködése. Ehhez pedig nyilván olyan viselkedési mintákra van szükség, amelyek alapja a véleménykülönbség elfogadása és a másképpen gondolkodók integrálása.  

Lássunk néhány példát arra, hogy mit jelent az urbánus kreativitás a gyakorlatban. Valószínűleg sok olvasó hallott már a Hay Fesztiválról, amely többször megrendezésre került Budapesten is a Petőfi Irodalmi Múzeumban. Azt viszont talán kevesebben tudják, hogy az elnevezés egy kis walesi településre utal: Hay-on-Wye-ban rendezték meg először az eseményt, amely 1988 óta a világ egyik legnagyobb irodalmi és kulturális fesztiváljává nőtte ki magát. 1961 előtt azonban Hay-on-Wye egy kis szürke város volt; a használt könyvekkel kereskedő Richard Booth tulajdonában volt az a romos vár, amely a település fő látványosságává vált, miután Booth úgy döntött, hogy a vár bejárata előtt népszerűsíti a portékáit: 

hay-on-wye2_799081c.jpg

© http://www.telegraph.co.uk 

hayonwye8b (1).jpg

© http://www.hay-on-wye.com/

A hetvenes évekre Hay-on-Wye nemzetközi hírnévre tett szert: sokszor aposztrofálják "könyvváros"-ként, hiszen rengeteg antikváriummal büszkélkedhet. Egy olyan mozgalmat indított el, amely Franciaországban, Hollandiában, Belgiumban, Svájcban, Norvégiában, Japánban és az USA-ban is visszhangra talált, számos más ország között. 

Landry szerint a legfontosabb tényező a kulturális örökség és természeti adottságok kreatív használata: vagyis akár antikváriumokról van szó, akár hóról és fagyról, mint például a finn Kemiben, ahol a világ legnagyobb hóból épült vára található, a kérdés az, hogy tudunk-e kreatív módón élni ezekkel az erőforrásokkal. 

snow_castle_005-1.jpg

© http://lapland.nordicvisitor.com

Kemi_Snowcastle.jpg

© http://www.guildtravel.com

A cél persze nemcsak a kisvárosok revitalizálása, hanem a nagyvárosi terek átformálása is: Londonban például ázsiai bevándorlók regenerálták a ruhaipart, hozzájárulva ezzel a globális város arculatának a kialakításához, akárcsak a művészek Soho majd Brick Lane átformálásához, a migráns szerzők pedig az irodalmi kánon színesítéséhez. Az irodalomkritikus számára talán az a legelgondolkodtatóbb ebben a modellben, hogy a migránsok kultúráját nem állítja szembe a domináns normákkal (mint például a posztkoloniális irodalomelméleti írások, melyek szerint a bevándorlók kultúrája szükségszerűen megkérdőjelezi a hegemón gazdasági és társadalmi mintákat), hanem kollaboratív kapcsolatot tételez fel e kultúra és az ipar között. 

 

Szólj hozzá!


A bejegyzés trackback címe:

https://londonolvasatai.blog.hu/api/trackback/id/tr695717698

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása